V. fejezet (part1)

Hello! Bocsika, hogy ilyen későn de elég kemény mostanság az a ***** suli... Viszont tegnap leültem, és (kézzel) írtam egy elég hosszú részt. Túl sok, hogy egyszerre feltegyem, ugyhogy most az első részletét olvashatjátok. Így az eleje rövid, mert megpróbáltam az izgi részt középre rakni :D Jó olvasást :)

Miután a többiek is leszédültek az emeletről, a csapat elindult moziba. Már a csarnokban voltunk amikor jött a nagy kérdés: Mégis mi a Jóistent nézzünk?
-Passz, nekem mindegy - hagyta ránk Bella.
-Nekem is - szálltam ki a törtafejed-programból. Őszintén, nem vagyok túl jó benne. De más ötletét lehurrogni, na azt tudok :D Nem sokkal később kiderült, hogy hiba volt a lépésünk. Egy ilyen élet-halál kérdést erre a négy tökkelütöttre bízni...
Kemény 20 perc gondolkodás, tippelés után Carlos olyan pofát produkált, mintha most találta volna fel az elektromos áramot.
-Megvan!!! - ugrándozott, mint egy 3 éves kissrác - nézzük meg a Croodékat*!
-Na neee - állította le James - még te se gondoltad komolyan, hogy animációs filmet nézünk!
-Figyi, haver - veregette hátba Logan Jamest - sz'tem komolyan gondolta...
-Ó, na!!! - nyafogott Carlos - lécciiii!
-Oksa - sóhajtott Kendall - de ez volt az utsó alkalom, hogy te választottál filmet.
Carlos elment megvenni a jegyeket. 9. sor, 9. szék olvastam a jegyemről.
-Ki ül melettem? Kié a 8-as és kié a 10-es jegy?
-Enyém a 10-es! - ugrott elém Bella, mire elmosolyodtam.
-11! - kiáltotta Carlos
A jegyek szerint leültünk a helyünkre. Balról jobbra: James, Kendall, Logan, én, Bella és Carlos.

*Croodék (The Croods): 2013-ban bemutatott amerikai animációs kalandfilm, amelyet a Dreamworks Animation készített, forgalmazója a 20th Century Fox.

IV. fejezet

Bocsika hogy csak most, és tudom, hogy péntekre ígértem, de aznap fél 7kor értem haza és nagyon fáradt voltam... (értsd: 6 óra, kézilabda, rajzszakkör 3 és fél órán keresztül) Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!

Reggel a kanapén szörnyű fejfájásra ébredtem. Hurrá, másnapos vagyok... gondoltam magamban. Végül is az én hibám, nem kellett volna olyan sokat innom. Nem is! Logan volt a hibás. Körülnéztem a nappaliban. Észrevettem a kávézóasztalon 2 pohár vizet, és 2 db fájdalomcsillapítót egy üzenettel: "Másnaposoknak :D K" Gondolatban megháláltam Kendallnak, hogy gondolt rám. Vagyis ránk, ugyanis felnéztem az asztalról és megláttam Logant a szemben levő fotelben. És nem is tudom.... elég érdekesen aludt. (Lábai az egekben, feje a padlón). Elröhögtem magam (amit rögtön megbántam, mert erősen olyan érzésem támadt mintha kést szúrtak volna a homlokomba, úgyhogy bevettem az egyik gyógyszert...) a vöröslő feje láttán. Szerintem minden vér ami a testében van a fejében volt. Felálltam, egy csiga-lajhár keverék lassúságával és a poharamban maradt vizet az arcába öntöttem. Köhögve (vagy inkább fuldokolva) próbált felállni. Megjegyzem, nem túl sok sikerrel. Hirtelen megfogtam a lábát és lerántottam a földre. Most jobban fájt a fejem mint eddig. De ezúttal a röhögéstől. 

-Mit ártottam én neked? - kérdezte Logan eztmégvisszakapod arckifejezéssel.

-Miattad vagyok másnapos - röhögtem a képébe.

-Mi van? Csak nem leittatalak? - vigyorgott.

-Haha... Röhög a vakbelem - mondtam komolyan.

-Ne legyél ilyen durci-morci. Csak nem haragszol Logan bácsira?

És kész. Megtört a jég, elröhögtem magam.

-Mégis honnan szedsz ilyen hülye szavakat? - kérdeztem még mindig röhögve.

-Ezt én is kérdezhetném... Khm... Mégis honnan szerzel ilyen kifejezéseket?

-Innen - mutattam a fejemre és bementem a konyhába reggelit készíteni. Gyorsan átgondoltam hányan vagyunk. A fiúk biztos, mert ők itt laknak. És ha én itt vagyok, szerintem Bella sem ment haza. Vagyis az kb... 12 tojás.... Volt annyi a hűtőben úgyhogy megcsináltam a hihetetlen mennyiségű tojásrántottát és pirítottam hozzá kenyeret. Raktam egy tányérba, és leültem enni.

-Én nem kapok? - kérdezte Logan.

-De, van két lábad, van két kezed, vegyél magadnak.

-Kösz- fújtatott és bement a konyhába. 5 perccel később leült velem szemben és ő is enni kezdett.

-Mégis mi tartott ennyi ideig? - kérdeztem csodálkozva.

-Hát.... mindegy. Bénáztam kicsit. -felelte.

-Igen, kicsit. - mosolyogtam.

Ebben pillanatban ért le Bella. Megpillantott minket és amolyan tudomámmifolyikitt mosoly ült ki az arcára de mostrobbanszétafejem arckifejezés párosult hozzá.

-Csak nem zavartam meg valamit? - kérdezte.

-De igen - mondta Logan, mire visszaköptem a narancslevet a poharamba - Éppen....

-Mit csináltunk? - kérdeztem őszinte érdeklődéssel, és erőltetett vigyort párosítottam hozzá. 

-Ettünk - röhögte el magát, mire én konkrétan arra készültem, hogy most nyársalom fel, mert azt hittem be akar etetni valami.... nem túl szép dolgot Bellának.

Tudom, hogy rövid, és nem lett túl jó, de szavazást rakok ki az oldalra! Döntsetek mi legyen a kövi rész meghatározó eleme! :) Pussz: 

вτя-ƒąη

Döntééés....

Mivel nem jönnek megjegyzések, hogy tetszik e a történet ezért úgy döntöttem, hogy:
Csak akkor folytatom a történetet, ha 3 különböző olvasósótól kapok megjegyzést!!!
Olyasmikre gondolok, hogy folytasd mert tetszik vagy én olvasom, és kiváncsi vagyok a kövire stb.

Úgyhogy ehhez a bejegyzéshez várok 3 komit és folytatom :) (És Kittike a te bejegyzésed nem számít, mert te szinte tudod a történet kövi részét :D)

:(

Sajnálattal figyeltem, hogy nem írtok kommenteket :( Nagyon örülnék neki, ha tudom, nem írok fölöslegesen. Úgyhogy lécciiiii komizzatok!!              Pussz: вτя-ƒąη

III. fejezet

Ahhoz képest, hogy milyen későn feküdtem, rohadt korán keltem. 05:47-kor ébredtem fel (!!!!!), aludtam vagy 2 órát. Pff, úgy érzem nem igazán leszek elememben. Vagyis ekkor még azt hittem. Lustultam még az ágyban néhány órát, mert nem tudtam visszaaludni. Laptop, teló, tv stb. Úgy 9 óra felé elkészültem és lementem a nappaliba.-Hogy aludtál? - kérdezte Bella amint meglátott.

-Keveset - válaszoltam, igaz nem a kérdésére, de mindegy elvégre fáradt voltam.

Levágtam magam a kanapéra, és azon gondolkoztam, kéne venni nyári pizsit. Nem ártana.

-Mi a baj? - törte meg a csendet barátnőm.

-Semmi, nagyon fáradt vagyok, mert... -kezdtem, de a szavamba vágott.

-Mert megint hajnali 3-ig gépeztél.

-Honnan tudod? - kérdeztem meglepetten.

-Egyszerű. Ismerlek. És ráadásul úgy 2 felé bementem a szobádba, mert nálad maradt a telóm. És konkrétan észre sem vettél - mosolygott.

-Akkor te miért nem vagy fáradt? - ásítottam.

-Passz -vont vállat és tovább készítette a reggelit.

Nyamiiiiii :) Tükörtojás pirítóssal. A kedvencem.

-Köszke - köszöntem meg, amint elém rakta az ínycsiklandozó kaját.

-Nincs mit -ült le velem szembe és enni kezdtünk.

Már javában mosogattam amikor csengettek.

-NYITOOM!!-ordibálta Bella, és az ajtóhoz sietett. És ekkor megállt a kezemben a tányér. Bella sikítozni kezdett. Odarohantam, de csak egy lapot a kezében tartva ugrándozott.

-Jessica!!!- sikítozott - meghívót kaptunk!!!!

-Mégis mire? -kérdeztem, és megfogtam a két vállát, hogy megállítsam az ugrándozásban. 

-Az a négy srác szervez bulit, akik a tegnap itt voltak!! - kezdett újra ugrándozni.

-Mikor kezdődik?

-Este 5 - nyugodott le, mire én kezdtem "lányosan örülni".

Kirángattam az ajtón, beültünk a kocsiba (ezúttal én vezettem, haha) és GO SHOPPING :) 

Íme a ruhák amiket vettünk. Az enyém:

Belláé:

Otthon átöltöztünk, sminkeltünk és elindultunk a buliba. Kicsit késve, 5 után 10 perccel értünk oda, úgyhogy javában ment a buli.
-Csinik vagytok - állt meg előttünk Logan.
-Kösz -mosolyogtam - te is "csini" vagy -röhögtem, mire Bella és Logan is elröhögte magát.
Kendall, Carlos, és James felálltak egy emelvényre, amolyan kisebb színpad szerű cuccra.
-Logan, gyere kezdünk - mondta Kendall a mikrofonba.
Logan elköszönt és felfutott a fiúkhoz. Elindult egy dallam, a fiúk iszonyú jól játszanak a hangszereken. Nagyon tetszett az első szám, sokat "woo hoo"-ztak benne. Még jött vagy tíz, mielőtt befejezték.
Kis együttesem () lejött a színpadról és elénk lépett.
-Na milyen volt? - kérdezték.
-Állati! - mondtam őszintén.
-Már rég híresek kéne legyetek - kezdte Bella - menjetek tehetségkutatóba vagy nem tom.
A fiúk egymásra néztek, majd rám. Majd Bellára. Majd megint egymásra és elröhögték magukat.
-Nem tudjátok? - kérdezték, még mindig röhögve.
-Mégis mit? - kerekedett el a szemünk.
-Mi vagyunk a Big Time Rush! - válaszolták egyszerre.
-Vagyis? -értetlenkedtem.
-Híresek vagyunk, sorozatunk van, több ezer rajongóval - mosolygott James.
O_o <--- kb így reagáltam. MI VAN ?!?!?!  Híresek???? Egyszerűen nem hittem a fülemnek. Akkor megvan! Róluk írok a cikkbe. Ezt leszögeztem magamnak.
Némi csend után. (Már amennyire egy buliban csend lehet) Carlos értetlenül nézett ránk.
-Na ne mondd, hogy itt laksz L.A.-ben és nem hallottál rólunk!
-De mondom!!!
-Ez kész- röhögtek újból.
A hangfalból egyre jobb számok csendültek fel, rengeteget táncoltunk. Aha, hogyne, nem leszek elememben :D.
Éjfél körül szinte már mindenki leitta magát, totál részeg volt a fél társaság. Konkrétan csak Kendall, Bella és én voltunk józanok. A vendégek számomra ismeretlen fele ordibált, ugrált, a srácok csajoztak, a  csajok meg kellették magukat. A BTR többi tagja sem volt jobb állapotban. James a tükörképével vitatkozott, hogy ne utánozza (?), Carlos az asztalon állt és "dől a fát" játszott (??), Logan pedig Bellát terrorizálta. Mondjuk szerintem majd kicsattant az örömtől, hogy Logan vele foglalkozik. Pár órán belül Bella is kidőlt, totál részegen próbált megállni a magas sarkú cipőjében. Na, erre pedig Logannel cipőt cseréltek és ő sportcipőben táncikált, Logan pedig magas sarkúban totyogott (???), majd levágta magát mellém, a kanapéra. Beszélgettünk (már amennyire egy részeg sráccal lehet beszélgetni), közben én is iszogattam. Na onnantól sötét az este, semmire nem emlékszem.



Remélem tetszik a harmadik fejezet is. :) Nem lett olyan hosszú, de reményeim szerint a következő nap eseménydúsabb lesz. Jöhetnek a komik :)

II. fejezet

-Basszus, Jessica ezek rablók? - kérdezte Bella ijedten.
-Nem hiszem- mondtam a kerítés másik oldalán tömörülő, elég hangosan sikítozó lánycsapatra mutatva. Ez amúgy birtokháborítás lenne, de tekintve azt, hogy egy csapat csaj elől menekültek, nem fogom feljelenteni őket :) És akkor történt a lehető legrosszabb eset: az őrjöngő, őrült csoport megpróbált átmászni a kerítésen. Már majdnem felért az egyikük, amikor megsajnáltam a négy titokzatos idegent.
-Pszt! - próbáltam elérni, hogy felnézzenek. Csak remélni tudtam, hogy az én kis "pszt"-em eljutott alánk, 2 méterre. Néhány próbálkozás után sikerült is.
-Skacok! Nézzetek fel! -mondta az egyikük, majd mind a négyen felénk néztek. Bella intett a kezével, amolyan "gyertek!" stílusban. Elindultak. Minden szóváltás nélkül besiettettem őket házba, szerencsére még időben, mert az egyik lánynak éppen akkor sikerült átmásznia a kerítésen. Gyorsan kulcsra zártam az ajtót, és elindultam a nappaliba. Négy elképesztően helyes srác állt előttem.
-Örök hála - mondták szinte egyszerre.
-Semmiség - mosolyogtam. - Jessica Rulez vagyok-nyújtottam a kezem.
-Kendall Schmidt - fogott kezet velem, egy magas, szőkés-barna hajú, erős szemöldökű fiú.
-Carlos Pena - mutatkozott be a következő
-Logan Henderson - mosolygott rám talán a leghelyesebbik köztük.
-James Maslow- mutatkozott be nekem az utolsó srác is.
Bemutatkoztak Bellának is. "Én Bella Soft vagyok. Kendall Schmidt..." stb.
-Ha nem bánjátok, csajok, maradnánk egy kicsit ugyanis - húzta el függönyt Kendall, ahol egy csomó rajongó tapadt az ablakra -na, szóval ezért- mosolygott.
-Semmi baj, maradjatok csak - válaszolta Bella helyettem is.
-Játszunk valamit! Úgy unatkozoooooom - mondta asszem Carlos.
-Basszus Carlos, csak most jöttünk ide, de már unatkozol? - kérdezte röhögve Logan.
-Ja - felelt Carliiiitooo nemes egyszerűséggel.
-Felelsz vagy mersz? - kérdezte Bella csillogó szemekkel.
-Tökéletes - válaszolták a fiúk egyszerre.
-Hozok palackot - rohantam ki a konyhába, majd 1 percen belül vissza is értem.
-Ki kezd? - ültem le Bella és Logan közé.
-Én, én, éééééén - sipítozott Carlos kislányosan.
-Oké- vágtam hozzá a palackot, mire mindenki elröhögte magát.
Carlos pörgettett és amint a palack megállt, a kupakja egyenesen Jamesre mutatott.
-Na haver, felelsz vagy mersz?
-Merek! - vágta rá James bátran.
-Menj ki a rajongók közé! - röhögött
-Ugye csak viccelsz? - kérdezte James kétségbeesetten- Ott fogok meghalni! Széttépnek! Érted? Széttépnek!
-Nyugi haver, csak vicceltem- kezdett röhögni, de annyira, hogy hátradőlt a szőnyegen és nem tudott felkelni.
-Carlos! Halott vagy! - üvöltötte James a csatakiáltását, majd nekiesett Carlosnak. Nem volt igazi verekedés, csak "barátságos csikimeccs" zajlott le köztük. Vagyis csak James csikizett, Carlos pedig szétröhögte az agyát.
-Na jó elég - mondta röhögve Logan - folytassuk a játékot.
James pörgetett és persze hogy rajtam áll meg.... Ki máson?
-Felelsz vagy mersz? - kérdezte James ravasz mosollyal.
-Öööö, bátor leszek - kezdtem- merek!
-Okééé, akkor mondjuk- gondolkodott- ó segítsetek! - kérlelte a többieket.
-Bocs, James, neked kell kitalálni. - hagyta magára Logan.
-Megvan! - kurjantotta Carlos, majd súgott valamit Jamesnek. Erre ő vigyorogva bólogatni kezdett.
-Bella, hozz le egy rúzst.... - kezdte.
-Mégis mit akarsz a rúzzsal? - kérdeztük Bellával egyszerre.
-Majd meglátjátok - néztek egymásra az ötletgazdák.
Bella felszaladt, és pár pillanaton belül lejött egy vörös rúzzsal.
-Most? - kérdeztem.
-Rúzsozd ki magad - folytatta.
-És utána? - kérdeztem türelmetlenül.
-Bella kivételével, mindenkinek legyen egy tőled származó rúzsfolt az arcán - vigyorgott.
-Ez most komoly? Alig egy órája ismerünk titeket - röhögtem.
-És? - kérdezték a fiúk egyszerre.
-Na jó....
És sorra megpusziltam a fiúkat. Egészen Loganig minden rendben ment. Ugyanis amikor ő következett volna akkor....
-Én ide kérem - mutatott a szájára kaján vigyorral.
-Nem - mondtam nemes egyszerűséggel.
-Most miért?- kérdezte tettetett sértődöttséggel.
-Csak - feleltem és meg pusziltam az arcát.
-Legközelebb ide kapok - mutatott megint a szájára fülig érő vigyorral.
-Álmodba..... -kezdtem- se!
Kendall eközben kiment, és ebben a pillanatban ért vissza.
-Na csajok, mi megyünk. A rajongók felszívódtak.
Kikísértük őket az ajtón, majd ahogy beértünk Bella lehúzott a kanapéra.
-Mi az? -kérdeztem mosolyogva- fiú-ügy?
-Igen - felelte elpirulva
-Ki az?
-Logan - mormogta az orra alá.
Elmosolyodtam, majd megöleltem.
-Egyszer tuti együtt lesztek
-De rád hajtott - mondta szomorúan
-Mégis mikor? Csak mert én nem vettem észre. - mondtam őszintén.
-"Legközelebb ide kapok" - kezdte - rémlik?
-Csak hülyéskedett - nyugtattam meg - ha te kaptad volna a feladatot, neked is ezt mondta volna.
Bella elmosolyodott, és vörös arccal ment be a szobájába.
Én is felindultam, lefürödtem, gépeztem még vagy 3 órát, majd 03:12 -kor (!!!) lefeküdtem aludni.

I. fejezet

Sziasztok! Jessica Rulez vagyok. Los Angelesben élek, de Floridából jöttem. Azért költöztem ide, mert kaptam egy jó munkát, még 2 évvel ezelőtt (22 évesen). LA legolvasottabb magazinjánál dolgozok!! :) De csak asszisztensként. A főnököm azt mondta, hogyha egy vagy több hírességről állandó, a magazin minden számában megjelentethető cikket írok, előléptet, és saját irodám lehet, és akár más cikket is elvállalhatok. Természetesen az esetleges sztár előtt ezt nem mondhatom el, bele kell forrjak az életébe, mint barát. Igaz nekem ez egy kicsit szemétség, hogy azt hazudjam, igaz barát vagyok, és neeem, dehogy írom meg mi történik vele. Áhh ugyan. De a munkámért bármit.

Legjobb barátnőm, Bella, velem együtt ideköltözött, mert állítása szerint, öngyilkos lenne, ha a távolság miatt ritkán találkoznánk. Apa is velem jött, mert időközben a szüleim elváltak (hüpp, hüpp :'( ), úgyhogy anyu ott maradt, apu meg jött velem. A város szélén lakunk, egy abszolút nem látogatott tengerparton. Úgyhogy ha úgy vesszük saját tengerpartunk van. Hurrá! :)

És íme a házunk:

 Nappali:

 Konyha:

És íme a szobám:

 És végül Belláé: 

Reggel apu ébresztett.

-Jó reggelt! - mosolygott.

-Neked is!- mosolyogtam vissza majd rápillantottam a telóm órájára. 6:23... Ezen a héten szabad vagyok, ugyanis a főnököm adott 1 hét gondolkodási időt, hogy kiről írjam a cikket. Utána pedig folyamatosan "majdnem szabad" leszek, ugyanis csak akkor kell majd bemennem, amikor John (így hívják a ellenőrzőm) leellenőrzi, hogy tényleg írom-e és hogy eddig milyen.

-Valami baj van? - kezdtem - csak mert roha.....- apu felhúzta a szemöldökét - úgy értem borzasztóan korán van.

-Kicsim, az a helyzet, hogy beszélnem kell a volt főnökömmel. Azt mondta lehet, hogy meg tudjuk oldani, hogy itt legyek, de mégis náluk dolgozzak. - magyarázta.

-Most miért? itt is találtál volna munkát.... - kérdeztem

-Tudom, de azt mondta, hogy nem szívesen veszt el egy olyan munkaerőt mint én.

-Ilyen jó titkár voltál? - kérdeztem mosolyogva.

-Úgy tűnik, igen.

-Akkor ehhez nekem mi közöm? - kérdeztem, mert sehogy sem tudtam összerakni, hogy ez engem miért is érdekelhet annyira.

-Azért kislányom- itt köhintettem egyet- vagyis nagylányom- javította magát mosolyogva- mert vissza kéne mennem Floridába, és nagyjából 3 hetet ott kell maradjak. Úgyhogy választhatsz, hogy velem jöttök Bellával, vagy maradtok itthon.

-Maradunk - feleltem gondolkodás nélkül- de azért hiányozni fogsz. - mondtam majd megöleltem. - És mikor mész?

-Fél óra és indul a gépem

-Akkor addig menj, búcsúzz el Bellától, addig átöltözök-mondtam, majd puszit nyomtam az arcára.

Apu kiment, bevonultam a saját fürdőszobámba (igeeen, mindenkinek sajátja van, ami szobából nyíliiiiiik ) és lefürödtem, fogat mostam, majd felöltöztem. Ezt a ruhát választottam:

A repülőtéren:

A Los Angeles-Miami járat 5 percen belül felszáll. Kérjük kedves utasainkat, készüljenek a beszállásra. Hallottam a szokásos női hangot.

-Hiányozni fogsz- öleltem meg apát.

-Nekem is. - mondta Bella, majd csatlakozott az ölelkezéshez.

Már kb. 2 perce így álltunk amikor apu megtörte a csendet. Kicsit eltolt minket magától, és felváltva nézett a szemünkbe.

-Vigyázzatok magatokra! És semmi hülyeséget ne csináljatok! Világos voltam? - mondta apu látszólag parancsolgatón, de nem bírta tovább és elröhögte magát. 

-Így nehezen tudunk komolyan venni - röhögött Bella, és én is heves bólogatásba kezdtem.

-Azért legyetek jók! - mondta apa, immár komolyan. - Hiányozni fogtok.- majd utoljára megölelt minket, és felszállt a gépre. Egy ideig még néztük, és még integettünk is.

-Ideje indulni- mondta Bella, majd elindultunk a kocsihoz.-Ez nem ér! - tettettem felháborodást - úgy volt hogy én vezetek!

-Már nem - nézett mosolyogva a visszapillantón keresztül a szemembe.

-Legközelebb én vezetek!! - szögeztem le.

-Oké- egyezett bele röhögve, majd elindultunk.

Otthon:

-Na, mit csináljunk? - kérdezte Bella.

-Lehozom gépem- mondtam, és elindultam a lépcsőn, majd hirtelen visszafordultam. - Karaoke-zunk!- vetettem fel az ötletet, amire Bella csillogó szemekkel válaszolt.

-Ezt igennek veszem-indultam fel, és Bella utánam jött, hogy felmenjen a padlásra előkeresni a karaoket.

éppen összeszedtem a géphez a töltőt, meg a hangfalakat, amikor hangos sikítást hallottam. 

-Úristen! Bella! - dobtam a gépem a kábelekkel együtt az ágyra, és felrohantam a padlásra. Még mielőtt felértem volna, hangos ajtócsapódást hallottam, amitől még jobban aggódtam.

Ahogy felértem, megkönnyebbültem.

-Képzeld! - ugrott a nyakamba Bella, még mindig sikítozva. - Emlékszel arra az ajtóra itt fennt, amit még régen apukád betapétázott, mert nem lehetett kinyitni az ajtót?

-Aham

-Véletlenül megbotlottam, és lehúztam a tapétát a falról- kezdte újra sikítozva- egyenesen egy kulcsra estem!

-Na mondd gyorsabban! Kíváncsi vagyok!

-Kinyitottam az ajtót és ezt láttam meg! - mondta, majd kinyitotta az ajtót...

-Úristen!- kezdtem sikítozni én is.

Fogtuk a cuccot, és beköltöztünk. legalább 5 órán keresztül karaokeztunk, hülyéskedtünk. Amikor kellően kifáradtunk beszélgetni kezdtünk. Kiöntöttem neki a szívemet arról, hogy szerintem milyen szemétség, hogy álszent kell legyek egy sztárral, hogy cikket írjak róla. Erre ő megnyugtatott, hogy nyugi,mert más sokkal durvábbat is csinált már, meg hogy lehet hogy az a valaki még segíteni is fog. Már egy jó ideje dumáltunk amikor az udvarról őrjöngés és sikítozás szűrődött fel.

Leosontunk a lépcsőn, be a szobámba, és onnan ki az erkélyemre. Nem láttunk egyebet mint négy alakot aki felmászik (a megjegyzem, magas) kerítésre, átugrik, és lihegve megáll........

Bemutatkozás

Sziasztok!
Úgy döntöttem blogot nyitok, melyben a saját, kitalált Big Time Rush Love Story-mat írom le :) Nagyon megköszönném, ha olvasás után kommentelnétek is. Jöhet kritika, jó tanács, (helyesírási figyelmeztetés :D), és esetleg, ha olyan jól írnék (kétlem xD) akkor talán gratula :) Erre az e-mail címre: btr-love-story567@citromail.hu akár tippeket is küldhettek. Jó olvasást!